A fiú, aki nem tudott hazudni

0 Komment
0 Reblog

Mark Haddon - Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában (Centrál Színház)

"Akkor mindenre képes vagyok?" - kérdezgeti a Centrál Színház előadásának utolsó, a választ persze már meg nem adó jelenetében az autizmussal élő, tizenöt éves Christophert játszó Kovács Krisztián. "Akkor mindenre képes vagyok?" Valami ilyesmiről szól A kutya különös esete az éjszakában: mi kell ahhoz, hogy valaki, aki hátrányból indul, elhiggye, hogy képes bármire - vagy legalábbis sok mindenre.

Kovács Krisztián - Fotó: Rick Zsófi

Tuti színházjegyet akar? Nem gond

0 Komment
0 Reblog

Szeretne színházjegyet venni, de nem vevő a nyomasztásra és a kísérletezésre? Irtózik a gagyitól, de jól akar szórakozni? Ezekkel az előadásokkal biztosra mehet.

Kaisers TV, Ungarn, Pintér Béla és Társulata (Fotó: Koncz Zsuzsa)

Színészek szelfiznek a Krétakörért

0 Komment
0 Reblog

"Árpád ugat, ugat, ugat, ugat. Tényleg, mit csinált ő már életében, hogy ezeket elmondhatja? Tegye fel a kezét, aki kettőnél több Schilling-előadást látott már életében, és abból legalább az egyik tetszett!" - mondta Kálomista Gábor a HírTV-ben. A Krétakör pedig megkérte a nézőit: aki látott már ilyenből legalább kettőt, és abból legalább egy tetszett neki, küldjön nekik jelentkezős szelfit. A felhívásnak rengeteg színész is eleget tett, Alföldi Róberttől Hámori Gabriellán és Kulka Jánoson keresztül Molnár Piroskáig.

Alföldi Róbert (A teljes galéria elérhető az Egyfelvonás Facebook-oldalán)

Bábszínház 18 éven felülieknek

0 Komment
0 Reblog

Burok (Nylon Group) és Jam (HUPS! Crew)

A magyar színház jelenleg legprogresszívebb, legizgalmasabban fejlődő területe a gyerekszínház, és minden, ami azzal kapcsolatos: csecsemőszínháztól a kamaszszínházon át a színházi nevelésig és a bábszínházig. Utóbbi többek között éppen azért is érdekes annyira, mert - nagyrészt a Budapest Bábszínháznak és a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábos szakképzésének köszönhetően - egyre többen demonstrálják, hogy a báb valójában egyáltalán nem (csak) gyerekműfaj: nem is annak indult valaha, és ma sem csak arra használható. Mindezt - noha ez itt nem a reklám helye - nem lehet jobban leírni, mint a Budapest Bábszínház új szlogenjével: a báb nem korosztály, hanem műfaj.

Burok - Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A vérfertőző, szemérmetlen állat!

2 Komment
0 Reblog

A Hamlet és a szállóigék

Meggyőződésem, hogy a huszonegyedik században már nem lehet előadni Arany János gyönyörű, túlbecsülhetetlen irodalmi értékű Hamlet-fordítását, de a tőle másfélszáz sort kölcsönvevő Mészöly Dezsőét sem. Mégpedig a szállóigék miatt nem.

Polgár Csaba az Örkény Színház előadásában - Fotók: Gordon Eszter

Nem vált kormányt a Krétakör pártja

0 Komment
0 Reblog

A Párt (a Krétakör előadása a Trafóban)

Schilling Árpád legújabb hazai színházi rendezése eklektikus gesamkunstwerk: a színház, az akrobatika, a koncertzene, a film, a fórum- vagy vitaszínház és egy tudományos konferencia eszközeivel beszél egyrészt arról, hogy mi a gond a hazai és EU-s politikával az elmúlt évtizedek alapján, és mond el egy történetet az iskolaigazgatóról, a polgármesterré választott vállalkozóról és az ő totális korrumpálódásukról, arcvesztésükről.

Marc Vittecoq - Fotók: Tóth-Ridovics Máté

Királyt ölnek a focistadionban

0 Komment
0 Reblog

Shakespeare: Hamlet (Örkény István Színház)

Több rendező kedvelt és kényelmes módszere, hogy ha a mai magyar közéletről, aktuális problémákról lenne valami mondandójuk, akkor elővesznek egy jól bevált, a témára úgy-ahogy ráhúzható klasszikus drámát, és úgy gondolják, a kisebb-nagyobb áthallások majd megértetik mindenkivel, mit is akartak közölni az előadással. Hát Bagossy László nem ilyen: az ő Hamletjének első képében az ország vezetője egy focistadion kiemelt helyén ül, körbevéve magát sleppjével, akikkel a meccs közben igyekszik rendezni az ország ügyeit.

"Mosolyoghat a gazember is - ha másutt nem, hát nálunk" - Fotók: Gordon Eszter

Küldjön puszit Kulka Jánossal!

0 Komment
0 Reblog

Nagyszerű marketingfogással rukkolt elő a Katona József Színház. A Gifszínház nevű oldalukon 90 animált gifet töltöttek fel a társulat színészeivel szabad felhasználásra, így mostantól az interneten bárki szerelmet vallhat Ónodi Eszterrel, könyöröghet Nagy Ervinnel, gúnyolódhat Kulka Jánossal, vagy küldhet egy kis riszálást Jordán Adéllal.

Még több gif erre.

A képmutatás életvitel

0 Komment
0 Reblog

Eugene O'Neill: Hosszú út az éjszakába (Kecskeméti Katona József Színház)

Zsótér Sándor a tavalyi, a társadalom és a politika rákfenéiről gondolkodó évada után idén az emberekről beszél: azokról a dolgokról, amelyeknek muszáj lenne működnie az emberekben, hogy az élet tényleg élhető legyen. Az ő keze alatt Eugene O'Neill darabja ezek hiányáról és az élhetetlen életről szól Kecskeméten: hogy hogyan csapjuk be először is önmagunkat, ha a problémákról van szó, és hogyan vagyunk képtelenek ebből kifolyólag érdemben reagálni arra, ha a másik így vagy úgy, de segítségért kiált. Hogy hogyan bénul meg minden attól, ha az ember nem vesz tudomást a valóságról, és ha gyenge, gyáva vagy vak ahhoz, hogy néha magára vegye a másik ember terhét is. Mert ha nem tesz így, akkor képtelenség az egymás melletti élet.

Trokán Nóra - Fotók: Walter Péter

Bejárják a meztelen test lankás tájait

0 Komment
0 Reblog

Kettős behatolás / Double penetration (a Manna Produkció előadása a Cirko-Gejzír moziban)

Hogy lehetne a szerelmet csak a lelki vonzódás vagy csak a testi vágy alapján bemutatni a színházban, és egyáltalán hogyan lehetne precízen elválasztani egymástól a kettőt? Az előbbi alig létezhet az utóbbi nélkül, és ritka az is, hogy a tisztán testinek hitt kéjvágyba ne keveredne valami érzelem is - a színház mégis jellemzően a lélekre koncentrál, és a testből legfeljebb ízelítőt ad, legtöbbször hamiskásan. És míg filmen ma egyre több alkotó kísérletezik e hamisság lebontásával (lásd A nimfomániás, az Adèle élete vagy az Idegen a tónál "valódi" szexjeleneteit), addig ez a színházban szinte lehetetlennek tűnik: élőben, a színpadon és estéről estére határozottabb és egyértelműbb a határ pornográfia és művészet között, mint a vásznon. Az eddig túlnyomórészt - de nem kizárólag - dramaturgként ismert Vörös Róbert saját maga által rendezett és összeállított előadásában olyan közel merészkedik ehhez a határhoz, aminél tovább Magyarországon színházban talán még sosem jutott senki.

Széll Attila, Mészáros András - Fotó: Szilágyi Lenke

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya

Feedek

Hirdetés