Egyfelvonás

Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én (Kőszegi Várszínház)

A nyári színházaknak az az egyik legnagyobb csábereje, hogy együtt játszhatnak bennük az ország különböző színházaiba szerződött, remek színészek: Gazsó György komédiázhat Kovács Zsolttal, Hámori Gabriella grófnője beleszerethet a fiúálruhás Trokán Nórába, és mindehhez asszisztálhat Szilágyi Csenge társalkodónője. Mindez már a Kőszegi Várszínház színlapján is igen ígéretesen hangzott, és Znamenák István Vízkereszt-rendezését valóban a kiváló színészgárda teszi emlékezetessé.

Némedi Árpád, Hámori Gabriella, Pál András - Fotók: Pócza Zoltán

Például az, ahogyan Gazsó György, a testvére elvesztését gyászoló grófnő sosem szomjas rokona úgy marad részeg órákon keresztül, hogy még a végére sem válik unalmassá a máshol sokszor két perc után fárasztó műsorszám, sőt, közben nem csak a borisszát mutatja meg okleveles bohózati szakértelemmel, de még emberi színeket is bőven csempész az összképbe. Vagy ahogyan az ő mentális pofonfarázó cimborája, Kovács Zsolt csak a macska távollétében cincogó, beszari kisegérként mindig többnek akar látszani saját magánál.

Kovács Zsolt, Gazsó György

És ahogyan Hámori Gabriella hagyja a napon kiolvadni fagyott gyászhuszárnőjét, hogy az újra meglátott fénynél szerelmesen ugrabugráló kiskamasszá változzon. Ahogyan a fiúnak öltözött, a ház férfi urába szerelmes Trokán Nóra mellkasa nem csak a férfigúnya kötelékétől, de a fájdalomtól és elveszettségtől is behorpadni látszik, és ahogy ez a horpadás még az utolsó sorokból is könnyedén észrevehető.

(Mellesleg a trópusias díszletbe remekül illeszkedő, extravagáns, sőt kissé őrült ruhákat színpadra álmodó Cselényi Nóra jelmeztervező végre megvalósítja, amit olyan keveseknek sikerül: néhány se nem hivalkodó, se nem túl egyszerű fogással valóban teljesen egyformává tudja tenni a fiú-lány ikerpár két tagját, Trokánt és Takács Gézát.)

Kelemen József

De nem csak  a színészek színháza ez, a rendezőé is. Amennyiben Znamenák István amúgy Mohácsi János-osan hagyja, hogy minden komikus helyzet kibontakozzon, mint egy nagyra nőtt fa lombkoronája esőzés után, felszabadítóan könnyeden kezelve a Shakespeare-i szöveget, remek poénokkal, a helyzetek maximális csúcsra járatásával. Ám néha a csúcson is túlbucskázik: a három és fél órás előadás nem tud végig izgalmas maradni, mivel egy-egy viccnek tovább tart a kifejtése, mint utána a nevetés.

Trokán Nóra, Hámori Gabriella, Kelemen József, Gazsó György, Kovács Zsolt

És ha roppant magas színvonalú is mind a kifejtés, mind pedig a nevetés, némi értelmezés azért hiányzik a nagy egészből. Ahol Shakespeare drámája túl könnyed, megoldatlan vagy enyhén bugyuta, ott az előadás is túl könnyed, megoldatlan vagy enyhén bugyuta. Jó példa erre Olivia, a már nem gyászoló grófnő és a fiúálruhás Viola „szerelme”: Znamenák sehogy sem reflektál arra, hogy Olivia, bár Violába szeretett bele, boldogan összeházasodik a lánnyal külsőleg tökéletesen megegyező fiúikertestvérrel, mintha a külsőn kívül más nem is számítana.

És a Vízkeresztben nem ez az egyetlen sekélyes pont, azonban Znamenák egyiket sem igyekszik elmélyíteni. Hasonlóképp, egyenesen lenyűgöző, ahogy a konferanszié szerepét is betöltő Epres Attila végigbűvészkedi az előadást jobbnál jobb trükkjei profi kivitelezésével, de ez a show leválik az előadásról, és legfeljebb szórakoztatóságával támogatja meg azt, mást nem ad hozzá a nagy egészhez (noha Epres bűvészete a Szentivánéji álom Puckjának varázslataihoz hasonlóan akár az egész történetet is meghatározhatná, de ez csak az első és az utolsó jelenetben van így).

Epres Attila, Pál András

Némedi Árpád és zenekarának folyamatos élő, zenei kiszólásokkal teli kísérete mellett kiváló színészek hol széles mosolyú, hol melankolikus brillírozása ez a komédia. Egyedül a mélység hiányzik belőle, vagy valamiféle többletgondolat. Mármint azon az egyébként korántsem elhanyagolhatón kívül, ami végig érződik az előadáson: hogy játszani jó, ha pedig ilyen egyenletesen magas a színvonal, akkor az önfeledten lelkes játékot nézni is jó.